Első bejegyzés, bemutatkozás...

 

Halihó! ^^

Ez az első olyan blog, amiben egy történetet próbálok leírni. A valódi nevemet nem szeretném leírni és nem is tartom szükségesnek, ezért az egyik karakterem, Kim Kyu Sung nevén fogok írni. A Super Guys: Koreai álom című történet az első BL történetem, amit 2012-ben kezdtem el írni, azonban manapság belefogtam az átírásába, hogy még jobb legyen. Úgy érzem, még mindig nem a legjobb, de remélem, azért tetszeni fog mindenkinek, aki idetéved és beleolvas. Elég sok időt vesz igénybe egy teljes sztori kitalálása és megírása, ezért örülnék, ha nem kapnék beszólásokat a műfaj és az esetleges hibák miatt. Persze a kritikát szívesen veszem, mert akkor tud csak igazán jó lenni a történet, ha elmondják a véleményeket az olvasók, de az olyanoknak a véleményre nem adok, akik csak belekötni tudnak mások munkájába és abba, hogy a történetben szereplő fiúk között melegek is feltűnnek. Nem kell elolvasni, ha nem tetszik.

A történetet egy füzetbe kezdtem újraírni, emiatt lassabban fogok tudni bejegyzéseket tenni, hiszen be kell gépelnem a szöveget. A fejezeteket itt valószínűleg le fogom rövidíteni kisebb fejezetekre, de lehetséges, hogy ki is fogok hagyni részleteket, mert egy-egy fejezet akár 30 oldalas is meg van egy nagy füzetben. A lényeg természetesen benne lesz. Remélhetőleg idővel lesznek látogatóim, még ha elsőre nem is sokan találják meg a blogomat. Eddigi próbálkozásaim alkalmával, amikor nem történetet írtam a blogba, hanem mást, nem nagyon voltak látogatóim, ezért hagytam is az egészet. Talán most másképp lesz. :)

Tudni kell rólam, hogy egyetemre járok és kínai szakon tanulok, ezért nemigen van sok szabadidőm, plusz nagyjából másfél hónap múlva (OMG! Máris???) ismét vizsgaidőszak kezdődik, amikor aztán tényleg nem tudok mással foglalkozni, csak a tanulással. Persze ez nem teljesen így szokott történni. :) Általában akkor jön rám az írás legjobban, amikor tanulnom kellene. Nos, igen, író szeretnék lenni. Egy kész történet (meg még pár másiknak az ötlete) született meg a fejemben a három hónap alatt, amíg emelt történelem érettségire készültem. Tudni kell azt is, hogy a történeteket, amiket eddig írtam, sosem fejeztem be úgy igazán, vagy ha igen, mind átírásra szorulnának. Néha hagyom az egyiket, hogy a másikkal foglalkozzak. Sose végzek egyikkel sem...

A Super Guys: Korean Dream (mert így, angolul szoktam rá gondolni mindig) mellett egy másik BL sztorit is írni kezdtem, aminek köze van az ebben a blogban írt történethez, de csupán annyiban, hogy az egyik főszereplő unokatestvére a másik történet főszereplője. Na, igen, amit meg kell jegyeznem, hogy az irományom nem pornó, tehát kevés olyan részletet tartalmaz, amit talán sokan szeretnétek olvasni. Arra ott a fanfiction. Semmi pikáns részletet nem tartalmaz. Így nem hiszem, hogy a korhatárnak 18 évnek kellene lennie, talán inkább 16-nak.

A Super Guys: Korean Dream című történet megszületésének körülményei:

2011 decemberében kezdtem el hallgatni K-pop zenéket. Hogy miért, arról nem szeretek beszélni, mert igen fájdalmas, még ha ez így furcsán is hangzik. A lényeg, hogy először nem voltam oda érte annyira, mert sosem szerettem a hasonló zenéket. Az első bandám a Super Junior volt. Ha jól emlékszem, a Victory Korea vagy a Bonamana című daluk nyerte el a tetszésemet, majd végül eljutottam oda, hogy többet akartam és néztem mindenféle videót róluk. Új voltam a K-pop világában, ezért furcsának találtam sok mindent, például azt is, hogy simán megcsókolják egymást a sztárok a színpadon. Komolyan azt hittem akkor, hogy azért teszik, mert van köztük valami. Nekem mégis tetszett ez az egész. Arra más nem emlékszem, mikor, de szerintem akkoriban kezdhettem el szeretni a yaoit is. Ami furcsa az én esetemben, de mindegy. Eljutottam oda, hogy úgy 2-2,5 hónap elteltével már CD-t és egyéb dolgokat rendeltem Koreából, annyira megtetszett a K-pop. Először csak Super Junior-t hallgattam, majd egyre több bandával ismerkedtem meg. Még koreaiul is elkezdtem tanulni, annyira tetszett a nyelv. Az egész megváltoztatta az életem, célt adott. Úgy gondoltam, Korea teljesen más világ, mint ez. Nem teljesen emlékszem arra, amikor eldöntöttem, hogy írni fogok egy történetet, de még akkor nyáron nekiálltam a Super Guys-nak. A történet nem fanfiction-nek készült, bár a Super Juniornak volt köze ahhoz, hogy megszületett az ötlet. A nevekben ez meglátszik, tudom. Akkoriban még nem sok koreai nevet ismertem, ezért kaptak hasonló neveket a szereplők. Eleinte olyan neveket adtam nekik, amikről azt hittem, hogy jók, de már tudom, hogy mégsem, ezért át kellett írnom őket, viszont a szereplők színpadi neveinek megmaradtak. Ebben a történetben is már olyan formában szerepelnek a nevek, amire megváltoztattam. Az emberek neveit nem magyaros átírással írom, mert úgy nehezebb nekem, nem vagyok hozzászokva és a kezem sem áll rá. Ettől függetlenül persze tisztelem Mártonfi Ferencet, aki megalkotta a koreai nyelv magyaros átírásának rendszerét. Sokan egyébként is jobban szeretik az angolos átírást, gondolom, azért, mert mindenhol azt látni külföldi oldalakon, így hát ehhez szoktak hozzá.

Habár a történetet nem sokáig írtam, ugyanis utána nem volt időm rá, de elég sok ötlet született és maradt meg a fejemben. Lassan négy év telt el azóta, és a sztori egyszerre alakult át és maradt ugyan az, hogy végül a végleges formáját kapja meg. Sosem felejtettem el, hogy megalkottam a szereplőket és köréjük történetet szőttem, még akkor sem, amikor hónapokig nem foglalkoztam egy percet sem velük. Egyik legnagyobb álmom, hogy egy nap végre az utolsó szót is papírra vethessem. Igaz, azt még nem tudom, hogyan fog végződni a történetük, de az biztos, hogy sok szenvedés és öröm lesz az életükben. És hogy hogyan kerülnek be egy koreai zenekarba a fiúk és hogyan alakul az életük? Majd a történetből megtudhatjátok. :)

Ja, és hozzá kell tennem, hogy ez egy fikció, azaz nem minden úgy van, mint a valóságban. Nem csak a szereplőkre gondolok most, hanem a történésekre is. A K-pop egy igen bonyolult iparág, aminek én nem követtem minden lépését, így például a gyakornoki időszak sem teljesen olyan itt, mint igazából. Mivel ez az én történetem, az én képzeletem és szabályaim szerint íródott. A hangsúly amúgy sem a K-popon van, hanem inkább a kötődésen és a szerelmi szálon, ami a két fiú között alakul ki. :)

Írás közben, meg úgy általában mindig elképzelek jeleneteket a történetből, miközben zenét hallgatok. Elképzelem, milyen volna, ha egy film vagy dorama lehetne. Más doramák OST-jait és zenekarok lassú zenéit szeretem ilyenkor hallgatni. Több dalt kiszemeltem már a főszereplőknek a jeleneteihez, mint például a következőt: 

Most pedig legyen ennyi elég a bevezetésnél. A következő bejegyzésben a történet szereplőit fogom bemutatni és lesz egy rövid leírás is mellette. :)