44. fejezet: Eljött a pillanat...

A 2012-es nyár nagyon zsúfolt volt az LS Record számára. A gyakornokoknak, amellett, hogy ezerrel próbáltak, ott voltak a feladataik és fellépéseik, amik igen jól sikerültek. Persze el is várták tőlük, hogy jól teljesítsenek. Kim Yeong Wook, akit az elnök még korábban kivett a csoportmunkából, ami miatt májusban Park Hana-val összetűzésbe keveredett, kapott egy felkérést júliusban, hogy énekeljen fel egy dalt az egyik készülő doramához, úgyhogy ő ezzel válthatta ki a feladatot, méghozzá sikeresen. Több gyakornok, köztük Hana is, igazságtalannak tartotta ezt, és azt mondták, kivételeznek a fiúval, azonban Lee elnök tagadta mindezt, amikor a fülébe jutottak a pletykák. Még figyelmeztetnie is kellett a gyakornokokat, hogy ha még egyszer olyasmiről beszélnek, ami nem igaz, hazaküldi őket.

A dal augusztus elsején jelent meg hivatalosan, ennek ellenére már egy nap alatt több százezren töltötték le és hallgatták meg valamilyen formában, azaz igen nagy népszerűségnek örvendett. Arról nem is beszélve, hogy Yeong Wook volt az egyik legsikeresebb fellépő a július végi versenyen, a táncra például ő kapta a legjobb értékelést. Lee Sung-ho nagyon büszke volt rá, és egyre jobban hitte, hogy jól döntött, amikor szerződést ajánlott a fiúnak néhány hónappal korábban. Yeong Wook rengeteget fejlődött, de azért azt is tudta az elnök, hogy van még mit csiszolni rajta. Nem a képességein persze...

Ahogy az augusztus beköszöntött, új fejezet kezdődött néhány gyakornok életében, amire nem számított egyikük sem. Legalábbis semmilyen jel nem utalt arra, hogy olyan hírt fognak kapni, amilyet. Egyik nap azonban Lee Sung-ho magához hívatott hat tehetséget, akikre az utóbbi időben jobban odafigyelt és kinézett magának. Tervei voltak velük. A gyakornokok nem tudták az okát, miért akarja őket látni az elnök, talán mindegyikük fejében megfordult, hogy rosszat csináltak, miközben titkon valami másban reménykedtek.

Az elnök egy asztal két oldalára ültette le őket, ő maga pedig a végében foglalt helyet, hogy ismertesse a dolgok állását.

- Köszönöm, hogy ilyen gyorsan idejöttetek. - fogott bele a mondandójába a férfi. - Tisztában vagyok azzal, hogy túl hirtelen volt, és éppen keményen gyakoroltatok, amikor iderángattalak titeket, de az ügy nem tűr halasztást. Valami igazán fontos dologról kell konzultálnunk.

Lee elnök kissé idegesnek tűnt, egyik kezével letörölte izzadt homlokát, majd meglazította a nyakkendőjét. Ez után végigjáratta a tekintetét a fiatalokon.

- Valami probléma adódott? - érdeklődött Jason aggodalmasan. Ő ült legközelebb az elnök baloldalához.

- Probléma az nem. Sőt mi több, azt mondanám, nagyon jó híreim vannak számotokra.

- Jó hírek? - csillant fel Tae-woo szeme. Csak egy valamire tudott gondolni abban a minutumban.

A férfi biccentett. - Jól van. Azt hiszem, jobb lesz, ha belefogok. A mai naptól ti hatan külön fogtok gyakorolni a többiektől, és a képzésetek is más lesz. Illetve nem is pontosan képzést kaptok, hanem egy bizonyos projekt részesei lesztek.

- Projekt részesei? - csúszott ki Jong Soo száján. Még mindig nem értette az egészet.

Az elnök bekapcsolta a kivetítőt, majd a falra kivetített képre mutatott. Egy prezentáció volt, azon pedig a jelenlévő fiúk képe a fejük felett néhány felirattal.

- Egy új fiúzenekar létrehozásáról és debütáltatásáról van szó. - magyarázta a férfi. - Mint láthatjátok, a név nem biztos még, de a prezentáción szereplők közül lenne az egyik. Ezt rajongói véleményezés által fogjuk eldönteni. Az viszont biztos, hogy hat tagra van szükségünk, és igen, ti hatan tűntetek a legmegfelelőbbnek. Mindjárt mondom is a pozíciókat a bandában, de előtte a debütálásról néhány szót. A tervezett időpont december, és rögtön egy kislemezt is piacra dobnánk a zenekar neve alatt. Az időnk rövid addig, rengeteg dolgot kell elintézni, mégis biztosra veszem, hogy fel tudtok készülni addig. Tudom, hogy sikereket értek majd el együtt. Természetesen azért kikérném a ti véleményeteket is, hogy képesnek érzitek-e magatokat a debütálásra és az együttműködésre. Hiszen egy csapat lesztek, ezt ne felejtsétek el.

A fiúk hallgattak, mert a meglepődöttségtől nem tudtak mit mondani. Mind szájtátva néztek Lee elnökre, és igazából nem is tudták teljesen elhinni azt, amit hallottak. Tényleg debütálni fognak?

Yeong Wook kicsit nyugtalanul mozgolódni kezdett Jason és Kyu Sung között, a szeme sarkából a bal oldalán ülő Kyu Sung-re pillantott, aki észrevette rajta, hogy megijedt, ezért az asztal alatt megszorította a kezét.

- Daebak! - törte meg a csendet Tae-woo. A következő másodpercben észrevette, hogy az asztal másik oldaláról Jason őt és a mellette ülő Jong Soo-t nézi. Mindketten szemben voltak a félig amerikai fiúval. Jason mondni akart valamit, azonban be kellett látnia, hogy neki is jobb, ha hallgat, különben a végén megint csak neki kellene várnia.

Az elnök ismét megszólalt.

- Tehát a következő felállásra gondoltunk, és ezzel mindenki egyetértett a cégnél: Két rapper lenne a csapatban, Baek Jong Soo és Park Tae-woo személyében. - és az említett fiúkra nézett. Közben a prezentáción átváltotta a képet. - A többiek lennének az énekesek, vagyis Choi Jason, Kim Kyu Sung, Lee Seung-won és Kim Yeong Wook. - és az elnök végignézett négyükön is, de Yeong Wook-on egy kicsit tovább időzött a tekintete, plusz még rá is mosolygott a fiúra. - Semmiképp sem szeretnénk senkit a háttérbe szorítani, mindenki egyenlő lesz, azonban ki kell neveznünk valakit főénekesnek is. Úgy gondoltam, ezt a pozíciót Jason, Kyu Sung és Yeong Wook érdemelné meg, illetve Jason alkalmanként rapper is lenne. Persze nem akarom, hogy ez ellentéteket hozzon a felszínre köztetek. Seung-won is jól énekel, neki viszont más pozíciót tartottunk fenn. Ami a táncot illeti, szintén Kyu Sung és Yeong Wook lenne a főtáncos, de ez nem azt jelenti, hogy ők lennének elöl állandóan. Mindenkinek a tánca fontos. Egy kicsit talán meglepő, hogy nem egy-egy főénekes és főtáncos van, viszont a tudást alapul véve ezt tartottuk a legjobb megoldásnak. Nem minden zenekar egyforma, így a debütáló bandának is különböznie kell a többitől. Minden bandának van egy arca, aki ebben az esetben Seung-won lenne. Azt hiszem, nem is kell megmagyaráznom, hogy miért. A vezető kiléte még kérdéses, ebbe a tagoknak is kell, hogy legyen beleszólásuk.

Kyu Sung és Yeong Wook összenéztek. Az idősebb bátorítóan biccentett a kissé ijedt és továbbra is döbbent fiú felé. Yeong Wook agyán ezer gondolat futott át, boldog volt, akarta a debütálást, mégsem volt biztos abban, hogy készen áll-e. Nem is a tehetsége miatt, hanem attól tartott, hogy a színpadon leblokkolna, és akkor mindenki rajta nevetne. Nehezen, de rávette magát, hogy megszólaljon.

- Mi van, ha én nem állok készen? - kérdezte zavartan.

- Azt hiszem, tudom, hogy mire gondolsz. - nézett rá az elnök kicsit előrébb hajolva és megtámaszkodva az asztalon. - Ez valóban nem előnyös, de ahogy már korábban is beszéltük, lehet rajta segíteni. Így is sokat fejlődtél, és ha így haladsz, a debütálásra rendben is leszel.

- Majd én segítek neki. - ajánlotta Kyu Sung gondolkodás nélkül.

- Nem. - emelte rá a tekintetét Lee Sung-ho. - Igazából arra kérlek, hogy egy ideig tartsd a távolságot tőle.

- M...miért? - döbbent meg Kyu Sung. Először azt hitte, rosszul hallotta, de rá kellett jönnie, az elnök komolyan beszél. A férfi szavai nem estek túl jól neki. Sosem gondolta, hogy távolságot kellene tartania Yeong Wook-tól, és nem is tervezte, hogy így tesz a jövőben.

Nem csak ő, hanem Yeong Wook is megilletődött, aki szintén nem értette, miért volna szükség arra, hogy távol legyenek egymástól. Kyu Sung volt az egyetlen számára, aki mindenben mellette állt, meghallgatta, segített neki, és aki mellett fel tudott szabadulni. Kivéve, amikor nem, de ez nem számított.

- Úgy vettem észre, különleges kapcsolatotok van, mindig együtt vagytok, ezért hozzászokik ahhoz, hogy te mindig ott vagy, hozzád ragaszkodik, mert előtted meg tud nyílni. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a színpadon képtelen lesz szerepelni. Hagyni kell, hogy másokkal is kapcsolatba kerüljön, hogy le tudja küzdeni a gátlásokat. - adta meg a magyarázatot az elnök. Így már sokkal jobban értette Kyu Sung, ő is tudta, hogy milyen a másik fiú, de továbbra sem tudta elképzelni, hogy ne legyen Yeong Wook közelében. Különben is, lehetséges az egyáltalán?

- Velünk egész jól elvan. - szólalt meg Tae-woo hevesen bólogatva. - Sokat fejlődött az első találkozásunk óta.

- Igen. - értett egyet Jong Soo. - Jót tettek neki a feladatok, amiket kaptunk, és persze a tábor is. Jobban összeszokott mindenkivel.

- Kim Yeong Wook, semmi okod az aggodalomra. Csak bízz magadban  és a képességeidben. - ez Jason volt, aki odafordult a fiatalabbhoz, és bátorítóan rámosolygott. Yeong Wook kicsit megijedt ettől, mert Jason-t nem olyan fajta srácnak ismerte, aki csak úgy mosolyog. Talán még sosem látta úgy. Akkor kellett rádöbbennie, hogy talán nem is olyan gonosz, ahogyan azt a szobatársai állították.

- Yeong Wook-ah, tehetséges vagy. - szólt Seung-won is. - Büszke lehetsz magadra. Már most vannak rajongóid.

- Látod, mindenki bízik benned. - biztatta az elnök is a fiút.

Yeong Wook meghatódott a sok kedves szó hallatán. Rá kellett döbbennie, hogy a jövőbeli bandatársai egytől egyig mind melegszívűek, csakúgy mint az elnök. Gyanította, hogy ha tényleg debütálnának, nem lenne gond velük, jól meglennének. A fiú csendben gondolkodott néhány percig, senki nem zavarta őt addig. Kyu Sung közben ismét a kezére tette a sajátját, és megszorította azt, hogy bátorságot adjon neki. Mindenki feszülten várta, hogy végül hogyan dönt, és amikor nyitotta a száját, hogy beszéljen, minden szem rá szegeződött.

- Belevágok. - mondta ki egy nagyot sóhajtva. Fél percre szünetet tartott, aztán folytatta. - Hiszen ezért vagyok itt. Vállalom a felelősséget, ha miattam valami mégis rosszul sülne el.

Lee Sung-ho elnök nagyon megörült. - Ez a beszéd! Akkor mindenki benne van? Előkészíttethetem a szerződéseiteket?

Mivel mindenki helyeselt, az elnök közölte a továbbiakat.

- Örülök, hogy így döntöttetek. A szerződést még a napokban aláírjuk, ha van valami különleges kérésetek, tudassátok velem. Miután befejeztük a tárgyalást, keressétek meg Chang Eun-bi koordinátort, aki már vár rátok a szobájában, hogy felkészítsen titeket a holnapi fotózásotokra.

- Fotózás? Holnap? - csúszott ki Tae-woo száján a kérdés. Nem számított arra, hogy olyan hamar már fotózáson is részt kell venniük, elvégre még csak akkor tudták meg, hogy esélyük van a debütálásra.

- Igen. Szeretném, ha minél hamarabb elkezdenénk az átalakításotokat és az előkészületeket, mielőtt nyilvánosságra hoznánk az új zenekart.

Yeong Wook kicsit megijedt attól, hogy az elnök azt mondta, "átalakítás". Nem gondolt még bele, hogy a jövőben, ha híres lesz, extrém külsővel kell rendelkeznie. Elég volt elképzelte, hogy rózsaszín a haja, tudta, hogy az apja hatalmas balhét csapna, ha úgy jelenne meg előtte. A szeme előtt látott néhány igen kellemetlen jelenetet, ami igazán megrémisztette.

- Azt kérném mindnyájatoktól, hogy ha bármilyen ötletetek van, azt tudassátok egymással és velem is. Olyan együttest akarunk létrehozni, amelynek a tagjai részt vesznek mindenben, de tényleg mindenben. Akkor se féljetek kimondani a véleményeteket, ha valamivel nem értetek egyet. Csupán így tudjuk megoldani, hogy mindenki jól érezze magát.

- Mikor lesz nyilvánosságra hozva, hogy debütál egy új zenekar? - érdeklődött Jason.

- Nos, ebben még nem vagyunk biztosak. Több elképzelésünk van azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tennünk. Hamar tudassuk az emberekkel, hogy debütáltok, vagy húzzuk a végéig? A tagokat felfedjük-e, vagy sem? Ha felfedjük, akkor egyszerre kellene, vagy külön mindenkit? Ezt a kérdést még megvitatjuk a kollégákkal. Mindazonáltal ki fogunk adni egy-egy demót, hogy a rajongók már azelőtt megismerjenek titeket, hogy tudnák, kik vagytok és milyen a kinézetetek.

Jason tudta, miről beszél az elnök, hiszen korábban ő már túlesett egy debütáláson. A szóló karrierje kezdetén neki is jelent meg pár cover dala annak érdekében, hogy több rajongója legyen. Csakhogy egyik sem volt olyan népszerű, mint Yeong Wook pár nappal korábbi betétdala.

A többiek már kevésbé értették az elnököt, hiszen nekik semmi tapasztalatuk nem volt. Lee Sung-ho az órájára nézett, aztán felállt.

- Jól van, most már ne várassátok tovább a koordinátort. Holnap találkozunk a fotózáson, de addig nem hiszem, hogy már látjuk egymást, ugyanis hamarosan lesz egy megbeszélésünk rólatok. A részleteket később megtudjátok majd. Dolgozzatok keményen!

A hat fiú tiszteletteljesen elbúcsúzott az elnöktől, aki szintén indulni készült, de mielőtt kiléptek volna az ajtón, Lee Sung-ho Yeong Wook után szólt. Arra kérte a fiút, hogy másnap délután ugorjon be hozzá az irodájába, ugyanis vele lenne még egy kis megbeszélnivalója.

A folyosón sétálva a fiúk először szótlanok voltak, mind a gondolataikba merültek, hiszen továbbra is képtelenek voltak felfogni, amit az elnök mondott nekik. Aztán hirtelen egyszerre kezdtek hangosan beszélni, a folyosó csak úgy zengett tőlük.

- Daebak! - ez Tae-woo volt.

- Apám! El sem hiszem. - mondta Seung-won.

- Álmodtam az egészet, ugye? - kérdezte Jong Soo.

- Yeong Wook-ah, debütálni fogunk! - örvendezett Kyu Sung. - Tényleg debütálni fogunk!

- Wow! Debütálni fogunk! - szólt Yeong Wook hatalmas szemekkel meredve maga elé. - De úgy félek.

- Végre! Azt hittem, sosem történik meg. - mondta Jason.

Mind a hatan nagyon boldogok és izgatottak voltak, miközben félelmet is éreztek. Habár nem vallotta volna be, de Jason is félt. Nem szeretett volna ismét úgy járni, mint korábban. A legjobban mégis Yeong Wook rettegett, ő azt sem tudta, mi vár rá ezután. Az nyugtatta őt, hogy Kyu Sung mellette van, együtt fognak debütálni, egy jövőjük lesz.

Chang Eun-bi, a koordinátor már valóban várta a fiúkat. A szobája a harmadik emeleten volt található, tágas volt, és rengeteg ruha volt felakasztva a fogasokra, többek között a kiadó idoljainak a színpadi öltözetei is. Amint a fiúk beléptek az ajtón, a fiatal nő már sietett is oda hozzájuk, hogy aztán beljebb terelje őket, és azonnal végignézett rajtuk, hogy eldöntse, kihez milyen stílus illene.

 

[+Zeneajánló: Most valahogy egyáltalán nincs ötletem, az ilyen részekhez nem igazán tudok elképzelni semmilyen zenét. Úgyhogy egy olyan dalt teszek ide, ami még csak két napja jelent meg, mégis imádom. Ez a BTS-től a Spring Day.

Igen, tudom, hogy azt írtam, nem vagyok különösen a rajongójuk, azonban ezzel a dalukkal elérték, hogy tényleg megkedveljem őket. Ma például szinte csak őket hallgattam. :O Ja, hozzá tartozik, hogy előtte még le is töltöttem néhány dalukat, hogy a telefonomra tegyem (volt rajta vagy 5 eddig is). Jungkook igazán magával ragadott. Olyan kis aranyos, és Yeong Wook-ra emlékeztet a kinézete (bár ezt már írtam vagy 2-3 énekesre már :D). Nehogy félreértsétek! Az, hogy aranyosnak tartom, nem jelent semmit, sokkal fiatalabb tőlem (5 évvel, vagy kicsit többel is), csak a "kisöcsém" lehetne. ^^ Szóval érdemes hallgatni őket!

Itt a várva várt következő fejezet, ami annyira nem izgalmas, tudom, mivel semmi sem történik Yeong Wook és Kyu Sung között. Azonban egy fontos fordulat van benne: a debütálás híre! Éppen ezért ez is az egyik kedvenc részem a történetből. :D Még lesz folytatása, aztán izgalmasabbnál izgalmasabb részek következnek hamarosan.

Ma igazán kimerült vagyok, úgyhogy remélem, nincs tele hibával a szöveg. Csak gyorsan át akartam nézni, hogy aztán közzétehessem. Mivel volt bőven időm ma (elmaradt egy órám + az előtte lévő óra hamarabb véget ért + amúgy is lett volna másfél órám kínai előtt), elkezdtem egy újabb fejezet írását. A héten még akarok legalább egyet publikálni, de nem ígérem biztosra, merthogy kínaiból rengeteg házit kaptunk. Az biztos, hogy a hónapban még lesz újabb fejezet. :) ]